Túlélők és „Világ Igaza” címmel kitüntetett embermentők 80+8 történetben saját szavaikkal idézik fel, mit jelentett gyerekként vagy fiatal felnőttként a zsidóüldözés idején élni 1944–45 Magyarországán, vagy ott, ahová a vészkorszak kiszámíthatatlan eseményei sodorták őket. Egy-egy hétköznapi tárgy kapcsán felbukkanó emlékeik különös erővel idézik fel nemcsak a munkaszolgálat, a koncentrációs táborok, a német megszállás, a nyilas uralom vagy éppen Budapest ostroma és a gettó mindennapjait, hanem bemutatják a vészkorszak félelmeit és reményeit, tragikus vagy megkönnyebbülést hozó pillanatait. A személyes elbeszéléseket családi fotók és egy rendhagyó, 300 kifejezést tartalmazó fogalomtár egészíti ki, hogy az olvasó könnyebben értelmezhesse az epizódokban szereplő történések és a felbukkanó érzelmek árnyalatait.
Sziklainé Lengyel Zsófia interjúiból olyan olvasmányt hozott létre, amely egyszerre őriz emlékeket, tanít, kérdez és válaszol arra, mit jelentett élni, túlélni, segíteni, emberségesnek maradni az embertelenségben. Könyve mindazokhoz szól, akik szeretnék felfogni és megismerni az 1944–45-ös események egy fontos szeletét – méghozzá nem a tankönyvekből, hanem az emberek hangján.
„Apró tanítások az életről, az élet szeretetéről, mások szeretetéről, a szeretetben benne foglalt gyászról és túlélésről.” Schein Gábor író
„Köszönet és hála, hogy az igazságról olvashatunk, és az igazsághoz közelíthetjük magunkat.” Dr. Verő Tamás rabbi
„Ez a könyv meghívó. Lépjünk közel egymáshoz, találjunk szeretetet, bátorságot, mély és szívből jövő elfogadást.” Hüvös Ágnes,
az Amnesty International Magyarország elnöke
